BOLHA

A bolhacirkuszokról az első feljegyzések az 1800 -as évek órásmestereitől származnak, akik rendkívüli kézügyességük és precizitásuk reklámozására miniatűr hintókat, szekereket készítettek, és ezek elé hajszálvékony aranyból készült hámmal még a bolhákat is képesek voltak befogni. A látogatók nagyítók segítségével követhették a mutatványokat, ahogy az apró állatok a méretükhöz képest hatalmas tárgyakat húzzák, vagy éppen apró labdákkal “fociznak”.
Hogy a bolhák miért nem ugráltak szét az első adandó alkalommal? Ennek az volt a titka, hogy egész életükben apró dobozokban tartották őket, ahol csak mászni tudtak, sem helyük sem okuk nem volt arra, hogy ugró lábaikat használják. A pici labdák pedig rovarriasztó anyaggal voltak átitatva, így amikor azokat ellökték maguktól, valóban úgy nézett ki mintha fociznának.

A bolhacirkuszok igen népszerű vásári látványosságok voltak, olyannyira, hogy az utolsó még 1970-ben is működött Angliában.

Ránk és házi kedvenceinkre nézve azonban ezeknek a vérszívó parazitáknak a tevékenysége közel sem ennyire szórakoztató. Amellett, hogy csípésük jóval kellemetlenebb, mint például a szúnyogoké, sok betegséget is terjesztenek. A középkori pestisjárványokat például a patkányokról az emberre látogató bolhák robbantották ki.
Magyarországon közel 50 bolhafaj fordul elő, amelyek emlősökön és madarakon élősködnek. Többnyire egy-egy állat vérével táplálkoznak, nevük is ennek megfelelő (pl. kutyabolha, macskabolha stb.). A legtöbb bolha azonban megszokott gazdáján kívül más fajból is szív vért. Az embernek és a sertésnek közös a bolhája, amelyet talán “részrehajlóan” emberbolhának nevezünk. A különféle bolhák felismerése hasonlóságuk miatt igen nehéz. Az egyes fajok a fejükön, illetve torukon levő, durva fogakból álló ún. fésűszerv elhelyezkedése alapján különböztethetők meg.
Az emberbolha 2-4 mm hosszú, fényes, oldalról erősen lapított testű, sötétvörös vagy gesztenyebarna színű, szárnyatlan rovar. Fején és torán fésűszerv nincs. Lábai erős karmokban végződnek. Hátsó pár lábának fejlett izmai segítségével akár 5-10 cm magasra és 10-30 cm távolságra is képes ugrani. Ez a képesség részben a bolha menekülését segíti, részben a táplálékszerzés során egyik gazdáról a másikra való átugrást teszi lehetővé. Teste a vérszíváshoz alkalmazkodott, szőrzete hátrafelé irányul, azon kiálló részek nem találhatók, tehát alakja igen alkalmas a szőrben és ruházatban való gyors előrehaladásra, illetve tartózkodásra.
A nőstény szabad szemmel alig látható petéit (egy-két éves élettartama során 4-500 db-ot) közvetlenül a vérszívást követően, válogatás nélkül többnyire a földre ejti, amelyek ragadós felszínük miatt végül a padozat porába kerülnek. A bolha alkalmilag petéit a ruházatra és az ágyra is elhelyezheti. Ideális környezetben az peték 4-5 nap múlva kelnek ki.
A szőrös testű, szem nélküli, fénykerülő, hernyószerűen araszolva haladó lárvák a por, vagy a szemét szerves anyagával táplálkoznak, és különösen ott fejlődnek jól, ahol a szerves anyagban az a kifejlett bolhák ürüléke, testváladéka és vér is található. Fejlődési idejük a hőmérséklettől, a relatív páratartalomtól és a tápláléktól függően nyári melegben 30-45 nap, télen azonban 300 nap is lehet. Három vedlés után a lárvák bebábozódnak, majd a bábból a kifejlett rovar rendszerint a lépések okozta rezgés hatására, legtöbbször a lábdobbanásra ugrik ki és azonnal a vért adó gazdára igyekszik felkapaszkodni.
Részben kifejlett, részben bábállapotban telelnek át, de
melegebb helyen télen is fejlődnek. A kifejlett bolha kizárólag vérrel táplálkozik. A vérrel pazarol, mielőtt megtölti gyomrát, egész bélrendszerét átmossa, mindaddig, amíg végbelén a friss vér ki nem freccsen. Ezért bolhacsípés után a fehérneműn friss vérfoltok találhatók. Vérszívása 1 perctől 2-3 óráig is eltarthat, leggyakrabban boka és csukló, valamint az ágyék tájékán találkozhatunk bolhacsípéssel. Jóllakás után a gazdát elhagyja és a beszívott vér megemésztéséig védett, sötét helyen (pl. ágynemű között, levetett ruhában, kárpitozott bútorok mögött, padlózaton stb.) tartózkodik. Meleg szobában akár naponta, hűvösebb időben ritkábban szív vért, 13°C hőmérséklet alatt táplálkozása szünetel. Táplálék nélkül hideg időben és magasabb páratartalom mellett 1-3 hónapig képes élni. Üres épületben hosszú ideig vár a táplálékforrás visszaérkezésére. Táplálékul bármely állandó testhőmérsékletű állat vére alkalmas,így szükség esetén különféle házi- és haszonállatokon (pl. kutyán, macskán, sertésen, baromfin, nyúlon), esetleg vadállaton (pl. borzon) is megél. A bolha fénykerülő, és többnyire olyan helyeken tartózkodik, ahol reménye van arra, hogy a vért adó gazdát rendszeresen megtalálja. Legkedvezőbb számára a 18-20°C hőmérséklet és a 70-80%-os relatív páratartalom. Melegben igen élénk, hidegben szinte mozdulatlan.
Mivel életének nagy részét a lakásban, illetve a sertésólban, tehát optimális környezeti feltételek mellett éli, ezért az évszakoktól függetlenül elszaporodhat. Elsősorban passzív úton terjed. Az elbolhásodott helyekről a felkapaszkodott bolhát az ember viszi magával.
Egyik emberről a másikra alkalmanként át is ugorhat, sőt egyik helyiségből a másikba át is vándorol. Terjesztésében a háziállatok (pl. kutya, macska) is szerepet játszhatnak. Jelentős mértékben csak ott szaporodnak el, ahol a lárvák fejlődése zavartalan.

Ólban és istállóban, valamint hosszabb ideig, több hónapig takarítatlan lakásban található szerves anyagban hihetetlen mértékű bolhainvázió jelentkezhet. A bolhairtás jelentősége ezért nem elhanyagolható azok számára akiknél ez a vérszívó megjelenik.

Házi kedvenceink bolhái az állatokon és elsősorban azok környezetében (a szőnyegre, a parkettára, a talajra) rakják le petéiket. Az állatokon lerakott peték is rövid időn belül a földre hullanak. A kerekded, szürkésfehér, 0,5 mm nagyságú petékből 1-2 hónap alatt fejlődik ki a kifejlett bolha. A környezetben a petékből 2-12 nap alatt lárva lesz, majd a lárva 9-15 nap alatt, kétszeri vedlés után bebábozódik. A lárvák a környezetükben lévő szerves törmelékkel táplálkoznak. A bábidő hossza a körülményektől függően legalább 4-14 nap, de több hónap is lehet. A kifejlett bolha vérszíváskor keresi fel a gazdaállatot. A bolhák 3-4 évig is képesek életben maradni, jól bírják az éhezést,bár ha tehetik naponta szívnak vért.
A bolhásság tünetei
Leggyakrabban a bolhásságot kísérő vakaródzásra lesz figyelmes a tulajdonos. A bolhák mászkálásukkal és vérszívásukkal nyugtalanítják az állatokat. A figyelmes vizsgálódó megláthatja az állat bőrén a bolhákat ill. gyakrabban a bolhaürüléket. Ha csak öt bolhát fedezünk fel, akkor még további 95 lehet a jószágon és annak környezetében, akár pete és lárva formájában, amit még nehezebb megpillantani. A bolhaürülék szabad szemmel jól látható, apró és fekete, nedves vattához érintve pirosan elszínezi azt a kioldódó emésztett vértől. Egyre gyakrabban fordul elő allergiás bőrgyulladás (“bolhaekcéma”). A bolhanyálban lévő fehérje jellegű anyagok a vérszíváskor bejutnak az állatba és allergizálják a szervezetet. A következő bolhacsípés alkalmával a már allergizálódott szervezetben jellegzetes klinikai tünetek alakulnak ki. Ezek kiváltásához ilyenkor már egyetlen bolha is elegendő. Macskában az allergiás reakció során elsősorban a nyakon, a háton és a combokon alakul ki bőrpír, majd kis hólyagok, pörkök jönnek létre. Kialakulhatnak szőrhiányos területek, esetleg szimmetrikusan a combokon és a hason is.

A kutya és a macska bolhái az emberen is képesek vért szívni és ezáltal különböző fertőző betegségeket terjesztenek.

A kutya- és a macskabolha köztigazdája egyes galandférgeknek ,amik az embert is veszélyeztetik, különösen a gyermekeket, akik sokszor igen szoros kapcsolatban vannak kedvenceikkel, a személyi higiéniára viszont kevésbé ügyelnek.
A bolhák elleni védekezés egyik sajátossága, hogy nem elegendő az állatot kezelni, a környezetét is kell. – Hiszen hiába tűntetjük el a jószágról az élősködőket, ha azokat a környezetéből gyorsan visszaszedi.- Ne felejtsük el:
A bolhák 3-4 évig!!! is képesek életben maradni, és jól bírják az éhezést.
A legtöbb gazdi úgy gondolja, elég ha a kutyát- macskát bolhátlanítja, és megoldotta a problémát. Így aztán bármilyen hatékonyak is ezek a készítmények, a bolhák ezt az időt vérszívás nélkül is vidáman átvészelik a lakásban a már említett búvóhelyeken, sőt jobb híján ilyenkor kerülünk fel mi emberek az étlapjukra. Ezért ugyanolyan fontos a környezet bolhátlanítása is. Tévedés, hogy egy alapos nagytakarítással, szőnyegtisztítással, kedvencünk fekhelyének kimosásával megússzuk a dolgot. A leghatásosabb védekezés, ha
olyan szerrel kezeljük állatainkat, amelyek a fejlődési alakokat is elpusztítják, illetve olyan hatóanyagot tartalmaznak, melyek gátolják a lerakott peték kikelését.
Néhány perc ráfordítással, és a forgalomban lévő legkorszerűbb készítmények segítségével nemcsak a “bolhacirkuszt” előzhetjük meg, de a családtagjainkra, gyermekeinkre is veszélyt jelentő galandférgességet is.