A szívférgességet korábban csak a külföldről, főleg mediterrán országokból behozott kutyákban mutatták ki, de néhány éve hazai esetek is egyre nagyobb számban előfordulnak.
A betegséget szúnyogok terjesztik, ezért elsősorban a szabadban tartott, vízparton, erdőben sétáltatott vagy vadászó, kutyákban kell számítani rá, de kivétel nélkül minden védtelen (vagyis megfelelő megelőző kezeléssel folyamatosan nem védett) kutyát veszélyeztet.
A Dirofilaria immitis fehér színű fonalféreg. A hímjei 10-15, a nőstényei pedig 25-28 cm hosszúak. A legfontosabb természetes gazdájának a kutyát tartjuk, bár rajta kívül legalább 30 állatfajban is előfordul, valamint képes megfertőzni az embert is. A kifejlett férgek apró mikrofilariákat „szülnek”, melyek a fertőzött állat vérében keringenek. Szabad szemmel nem láthatók, mivel legfeljebb 0,3 mm nagyságúra nőnek. Ezeket veszik fel a szúnyogok a fertőzött gazdán történő vérszívás során. A mikrofilária a szúnyog belébe vándorol, ahol kialakul a fertőzőképes alak. Ezt fecskendezi be a szúnyog a következő csípéskor az emberbe, vagy a kutyába. A beoltott féreg elvándorol a tüdőartériába és a szívbe, ahol felnőtté válik és megkezdi az ivaros szaporodását, aminek eredményeként újabb mikrofiláriák jönnek létre, amelyeket más szúnyogok vérszíváskor újra felveszenek, és így tovább..
Kutyában a kifejlett férgek először a tüdőartériában telepednek meg, ami a vért szállítja a jobb szívfélből a tüdőbe. De ahogy szaporodnak, elkezdik a jobb kamra üregét is kitölteni, majd a szívbe vezető nagy vénák üregeit is.
Sokáig nem okoznak klinikai tüneteket, de elzárhatják a vér útját, és ekkor azonban gyors állapotromlás következhet be, ami akár az állat elpusztulásához is vezethet.
Minél több féreg található egy kutyában, minél hosszabb ideje és minél aktívabb életmódot folytat az állat, annál súlyosabb tünetek jelentkeznek. Kezdetben enyhe köhögés alakul ki. Ez általában a betegség legelső és egyben legjellegzetesebb tünete is. A köhögés később fokozódik és nehezített légzés is kíséri. A testmozgás egyre jobban megviseli a beteget, hamar elfárad és köhögni kezd. Végül az állat lesoványodik, amit ájulás, vérköhögés vagy májzsugor és hasvízkór (a jobb szívfél elégtelen működése miatt kialakuló hasüregi folyadékgyülem) is kísérhet. A sokat mozgó, aktív, kisportolt állatokon korábban jelentkeznek a betegség tünetei és súlyosabbak is.
Az állatorvosi vizsgálat további jellegzetes tüneteket is feltárhat, mint pl. az abnormális légzési zörejek, szapora szívverés vagy a megnagyobbodott máj. A korai esetekre gondos állatorvosi vizsgálat sem deríthet fényt, A kutyák fennálló fertőzöttségét szűrővizsgálatok során vagy a klinikai tünetek megjelenése esetén elvégzett laboratóriumi vizsgálatokkal általában lehet igazolni. Ezért ha az állat nem kapott folyamatos, megelőző kezelést, akkor évente egy alkalommal javasolt a szűrővizsgálatot elvégeztetni!
A fertőződés megelőzése elvileg kétféleképpen lehetséges: a szúnyogok távoltartásával és a szúnyog által beoltott fertőző alak elpusztításával. A szúnyogokra többféle készítmény is repellens (taszító) hatással van, tökéletes védelem azonban nincs ellenük, hiszen még a lakásokban is előfordulhatnak, akár a szúnyogszezont követő hónapban is. Ezért törekedni kell a már beoltott fertőző alakok elpusztítására is.
Minden kutyát, de legalább a fertőzésnek fokozottan kitetteket ajánlott egy hónappal a szúnyogszezon kezdete előtt és végig a szezon alatt valamelyik prevenciós (megelőzésre alkalmas) készítménnyel folyamatosan kezelni. Ezek a készítmények elpusztítanak minden lárvát, amelyik egy hónapon belül került be az állatba, ezért havonkénti alkalmazásuk ajánlott a teljes szúnyogszezon ideje alatt, és még az azt követő hónapban.